Szeretek fotóklubba járni. Végre egy közösség, ahol nem kell megjátszanom magam, hanem mindig önmagamat adhatom. Szeretek fotózni. És szeretek a fotózásról beszélgetni. Itt kiélhetem minden fotózással kapcsolatos ambíciómat és nagyon sokat tudok tanulni is. Általában a fotózásról tanulok, de időnként a klubban szembe jönnek nagyon hasznos “járulékos” információk is. Ebben a posztban egy ilyen esetről szeretnék mesélni Neked.
A legutóbbi klubrendezvényen egy ismeretlen fotós jelent meg. Legalábbis én még sohasem láttam. Feltűnő jelenség volt, duplán is: a nyakában egy Leica S3 lógott, rajta pedig egy élénkvörös kiskosztüm volt. Ebből már kitalálhattad, hogy az új klubtag egy hölgy volt. A kinti életben minden bizonnyal a közelébe sem mertem volna menni, de a klubban nem a kinti szabályok szerint működünk. Azonnal megszólítottam és megkértem, hogy hadd nézzem meg közelebbről a kicsikét. Természetesen a Leicára gondoltam.
Nagyon jót beszélgettünk. Kiderült, hogy a hölgyet Irénnek hívják és valóban most van lent először a klubban. Szenvedélyes fotós, pár hete érkezett haza egy fotós túráról a Dolomotikból. Megmutatta a képeket, lélegzetelállítóak voltak.
Közben a civil munkánkra terelődött a beszélgetés. Én egy kisebb magyar cégnél vagyok gazdasági vezető, Irén pedig flottakezelő egy gépjármű finanszírozással foglalkozó társaságnál. Bingó, gondoltam, még egy közös érdeklődési pont: a pénzügyek.
Kíváncsian megkérdezte tőlem, hogy mekkora a gépjármű parkunk és milyen konstrukcióban szereztük be a járműveket. 5 teljesen egyforma céges autónk van, valamennyit megvásároltuk.

Irén elmondta, hogy a gépjármű vásárlásánál pénzügyileg lényegesen jobb megoldás is létezik egy vállalkozás számára. Ez pedig az operatív lízing, azaz a tartós bérlet. Ennek esetében nem olyan “fejnehéz” a beszerzés, mint az egy összegű vásárlás során. Ugyanis az autókat a lízingcég vásárolja meg. Természetesen azokat a kocsikat veszi meg, amelyeket a lízingbe vevő cég előzetesen kiválasztott.
A gépjárművek tulajdonosa a teljes futamidő alatt a lízingbe adó lesz. A lízingbe vevő pedig bérlő és üzembentartó lesz. A bérlő havi bérleti díjat fizet. Ennek összegének kalkulációja a kocsik nettó beszerzési árából történik. Megkérdezte tőlem, hogy a kollégáim saját, privát célra használhatják-e a céges kocsikat. Ez nálunk szigorúan tilos. Irén elégedetten bólogatott: ebben az esetben a havi bérleti díj ÁFA tartalma is teljes egészében levonható. További fontos pénzügyi jellemzője a kontsrukciónak, hogy a bérlő részére a havi költségek nagyon jól tervezhetőek, ugyanis lényegében fixek. A különböző biztosításokat és a cégautó adót ill. a súlyadót is tartalmazzák.
A finanszírozó cég sokszor szolgáltatási csomagokat hoz létre. A magasabb szintű csomag már tartalmazhatja a különböző szerviz költségeket, a kopó alkatrészek díját ill. az autógumival kapcsolatos költségeket. Az autóért eljönnek a bérlő telephelyére ill. ide is hozzák vissza a javítást követően. Szükség esetén a kiesett napokra csereautót biztosítanak. Ha az országúton lerobban a bérlő, akkor is gyors segítséget nyújtanak. A flottakezelő mindent megtesz annak érdekében, hogy a bérlő munkatársai az értékes idejüket ne a kocsik ügyintézésével töltsék.
Egyre jobban érdekelt az Irén által bemutatott pénzügyi konstrukció. A céges autóink jövőre lesznek 6 évesek, lassan megérnek a cserére. Biztos vagyok benne, hogy amikor ez aktuális lesz, akkor nagyon alaposan megfontolom, hogy a nálunk szokásos vásárlás helyett tartós bérleti konstrukcióban, flottakezelési szolgáltatással szerezzük be az új járműveket. Természetesen kértem egy névjegyet Iréntől is.